K�bor l�lek

By: Haszina

• Ez nem lehet igaz, most megint kereshetek egy m�sik hordoz�t! – nyafogott egy feh�r bubor�k, ami �ppen most sz�llt ki egy szamur�jb�l – Ezek a testek, mind olyan elutas�t�ak, tal�lnom kell egy er�sebbet. – folytatta, mik�zben elindult egy erd� fel�.

Er�sen n�zett v�gig a t�jon, keresett valamit

• Megvan! – ki�ltott fel �s vill�mgyorsan sz�guldott egy f�n �l� fi�hoz.

Nem is fi� volt, hanem ink�bb hanyou. A f�lv�r nem vett �szre semmit, a feh�r bubor�k m�g egyenesen belesz�llt.

• Er�s testnek t�nik… - n�zett v�gig mag�n.
• Inuyasha! – �llt meg a fa alatt egy felt�n�en csinos l�ny – Inuyasha, gyere m�r le. Meddig akarsz m�g duzzogni?! El kell l�tnom a sebed. Sesshoumaru cs�ny�n megm�rgezett. –
• Inuyasha? – “Az �n lehetek…” ugrott le – H�lgyem. – hajolt meg.

• H�lgyem?! Azt hiszem megint felment a l�zad. – vizsg�lta homlok�t.
• Sz�ple�ny… -
• Inuyasha, nagyon fur�n viselkedsz. Lehet, hogy m�gis csak vissza kellett volna menni Kaeld�hez. –
• Kisasszony… -
• Mi�rt nem sz�l�tasz sim�n a nevemen? –
• “Nem eml�kszem a nevedre. Ezt m�gsem mondhatom…” – Gy�ny�r� neved sz�mra nem vehetem. – ker�lte ki a v�laszt.
• Jobb lenne, ha visszamenn�nk a t�bbiekhez, ott majd ell�tlak. –
• T�bbiek? –
• Hal�, �bren vagy?! Miroku, Sango?! Dereng valami?! –
• Persze, a sz�leim. –
• Biztos j�l �rzed magad… Itt valami nem stimmel… Te nem Inu… -
• Hallgass! – fogta be a l�ny sz�j�t – Nem tudod milyen neh�z manaps�g testet tal�lni, ha r�j�nnek, hogy �n vagyok, mindig ki�znek. –
• Te megsz�lltad Inuyash�t?! –
• Ne kiab�lj! Nem sz�lltam meg, vagyis nem �gy… K�t l�lek van egy testben, de csak egy tudja ir�ny�tani, egyszerre. –
• Vagyis most Inuyasha… -
• Alszik. Ha fel�bred nem eml�kszik, majd semmire. –
• Miroku! Sango! – sik�tott Kagome.
• Maradj cs�ndben! –
• M�r mi�rt tenn�m, megsz�lltad a bar�tomat! –
• Az�rt, mert nem tehetsz m�st! –
• Dehogynem, te mondtad, ki fogunk �zni! –
• Vigy�zz kisl�ny, nem olyan k�nny� azt, mellesleg, ha feld�h�tesz soha nem, hagyom el, az is lehet, hogy meg�l�m. –
• Kagome! Mi t�rt�nt sik�t�st hallottunk? – futott oda a Taiya.
• Sango, Inu… Inuyash�nak megf�jdult a torka. –
• Megf�jdult a torka?! �s ez�rt csapt�l ekkora l�rm�t? – sand�tott a szerzetes.
• Sajn�lom, menj�nk vissza. –
• Rendben… - �s mindannyia visszaballagtak a t�borukhoz, ahol Sippou, m�r �desen aludt.

“Inuyasha” eld�lt a b�rsonyos f�v�n, valamivel t�volabb a t�bbiekt�l.

• Sango. – s�gott oda a szerzetes – Te nem tartod ezt egy kicsit furcs�nak? –
• De, itt valami nincs rendben. L�tszik Kagom�n, hogy nem mond igazat, mintha nem tehetn�. -
• Igen �s Inuyasha is el�g� �rdekesen viselkedik. Mindegy, hagyjuk ezt most holnapra… -
• J� �jt. –
• Neked is. – fek�dtek le.

Kagome ek�zben nyugtalanul fel�llt �s odament a hanyouhoz.

• Okos kisl�ny. –
• Mit akarsz t�l�nk? –
• Nem kell agg�dni, csak addig maradok veletek, am�g nem szerzek egy m�sik testet, ami er�sebb. –
• Vagyis m�s test�be k�lt�z�l. Az ugyan�gy rossz. –
• Az m�r ne �rdekeljen, te visszakapod a szerelmedet… -
• Szerelmem. – pirult el a l�ny – Nem a szerelmem, egyszer� �ti t�rsak vagyunk. –
• Aha, �s ha �gy k�zelebb hajolok hozz�d, nem ver hevesebben a sz�ved? – h�zta mag�hoz.
• Engedj el! – ugrott arr�bb “� nem Inuyasha, � nem Inuyasha…”
• Nem �n nem vagyok Inuyasha. –
• Te hallod a gondolataimat?! –
• Igen hallom. –
• Mi, vagy ki vagy te? –
• A nevem Takotu. – mosolygott – �n egy k�bor l�lek vagyok. –
• Nem t�vozt�l el? De h�t mi�rt? –
• Van m�g egy elint�zetlen �gyem, am�g azt nem rendezem, itt maradok. Ez�rt kell egy er�s test, hogy bossz�t �ljak �s elmehessek innen. –
• Bossz�t kell �llnod… - hat�dott meg Kagome.
• Igen, egy bizonyos Naraku nev� szellem lem�sz�rolta a csal�domat, m�g tizen�t �vvel ezel�tt. Engem k�s�bb �lt meg, mikor egy �kk�szil�nkot vett el t�lem. –
• Naraku?! –
• Igen, tal�n ismered? –
• H�t mondhatjuk, mi is �ppen �t keress�k. –
• Veletek mit tett? –
• Inuyash�t kij�tszotta a szerelm�vel, �gy � meghalt. A szerzetest meg�tkozta. Sang�t, a l�nyt pedig �ccs�vel zsarolja. A r�kad�mon, meg csak vel�nk tart. –
• �s te? –
• �n… �n… tal�n az �kk�vek miatt. –
• Mire kell neked az �kk�? –
• Nekem k�ne �riznem. –
• �gy �rted… te vagy az a f�ln�t�s fruska, aki �sszet�rte?! –
• H�res vagyok? –
• Nem, de mik�zben kerestem az �kk�vet, hallottam, hogy megjelent egy l�ny, akib�l kiesett �s �sszet�rte. -
• Ez nem eg�szen �gy t�rt�nt. El�sz�r is nem kiesett, hanem kiharapt�k. M�sodszor, ink�bb a nyilam repesztette sz�t, mint �n. –
• A nyilat te l�tted ki nem? – hunyor�tott, bamb�n Takotu.
• H�t igen… -
• Remek. –
• Figyelj, te menj sz�pen tov�bb, l�pd �t az �r�kk�val�s�got, mi majd megbosszulunk. –
• Ennyire fontos neked ez az �nz� alak. –
• Honnan tudod, hogy �nz�?! –
• Kicsit �tn�ztem az eml�keit. Oh, milyen sz�pek az idomaid. – futott �t a f�rd�s jeleneten, p�r nappal Inuyash��k megismerked�se ut�n.
• Hogy mi?! Te perverz! Hogy mer�szeled. – t�madt neki.
• Perverz?! Majd, mindj�rt csin�lok olyat, hogy ezt mondhasd r�m. – fogta le Kagome kez�t.

Kagome csak sik�tozott �s r�ngat�zott, hogy engedje el.

• Valaki aludni szeretne. – l�pett oda a szellemirt� �s bar�tn�j�t kiszabad�tva elvonszolta maga mell�.
• Pedig m�r majdnem siker�lt mi? – vigyorgott kaj�nul Miroku, majd visszad�lt.
• Ostoba, nem l�tod, hogy valami nem stimmel. Inuyasha soha nem viselkedne �gy. – teremtette le a Taiya.
• Tudom, de Kagome nem besz�l. Nem tudunk mit tenni, v�rnunk kell, m�g fel nem fedik a titkot. –
• �n nem tudok v�rni. Kagome, mint tudjuk, szereti Inuyash�t, akkor meg mi�rt utas�totta vissza, az a bolond meg mi�rt kezdett ki vele?! –
• �n sem �rtem a dolgot, de most ink�bb aludjunk. –
• Nem tudok aludni, ilyen helyzetben. –
• Akkor… - vigyorgott.
• Miroku! – (Bamm!)
• J�l van, na… - d�lt vissza a szerzetes f�lholtan, olyan piros folttal az arc�n, amilyet m�g nem l�tott, pedig kapott m�r p�r pofont a csinos l�nyt�l.

Kagome eg�sz �jjel nem aludt semmit. Azon t�prengett, hogyan �zhetn� ki Takotut, de nem jutott semmi esz�be. V�g�l arra gondolt, hogyha keresnek egy m�sik testet, akkor minden rendben lesz. “Tudom, hogy nem helyes, ha m�sba k�lt�zik �t, de… �gy t�nik ez az egyetlen megold�s. Nem hiszem, hogy le tudn� gy�zni Narakut, de tal�n, ha l�tja, hogy Inuyasha v�gez vele, tov�bb l�p �s megb�k�l…”

• Erre jutott�l? – l�pett mell� a k�bor l�lek.
• Hm? –
• Hallottalak, eml�kszel? –
• T�nyleg te tudsz olvasni a gondolatokban. –
• Nem, csak azok�ban, aki k�zel �ll a hordoz�hoz. Ez most Inuyasha, �s te el�gg� k�zel �llsz hozz�. Ugye? –
• Nem! – pirult el megint.
• Ennyire zavar, akkor… - hunyta be szem�t �s mire �jra kinyitotta �tv�ltozott.

Haja v�r�sen f�nylett, a m�g �g� t�zben, Szeme z�lden csillogott �s olyan kedvesen mosolygott, hogy Kagome, majd elolvadt.

• Mi, hogyan? –
• Ez az eredeti alakom. –
• Akkor mi�rt nem vetted fel egyb�l?! –
• Mert m�g szoknom kellett a testet. –
• Mindegy ez most nem l�nyeg. – t�rt �szhez – Sz�val, keres�nk neked egy �j testet �s, akkor kik�lt�z�l Inuyash�b�l. Megegyezt�nk? –
• Meg. –
• �s m�g valami. �n nem hiszem, hogy egyed�l le tudn�d gy�zni Narakut, ak�rmilyen testet is tal�lsz. Nem akarom, hogy az, akit megsz�llsz, az �n lelkemen sz�radjon, �gyhogy vel�nk j�ssz �s seg�tesz nek�nk. –
• Figyelj cicus, tudod, kir�l besz�lsz?! Ez a te bar�tod el�g egy makacs szem�lyis�g. Szem�ly szerint nem hiszem, hogy beleegyezne. –
• El�sz�r is nem vagyok cicus. M�sodszor Inuyash�t b�zd r�m. �s m�g valami… Fekszik! – ki�ltott.
• Rajtad is m�k�dik. – �llap�totta meg Kagome.
• Ez meg mire volt j�?! – t�p�szkodott fel.
• Halkabban mindenkit fel�bresztesz, �s most m�r, tudom, hogyan tartsalak kord�ban.
• Mi ez a zajong�s. – d�rzs�lt�k szem�ket.
• Kagome, ki ez az alak?! – kapott Sango a Hiraikotsuhoz.
• Elmagyar�zom… - �s azzal, mindent elmes�lt.

• M�r �rtem. –
• Tudtuk, hogy valami nem stimmel. V�gig olyan fur�n viselkedtetek. –
• Nos akkor te egy v�ndor l�lek vagy, aki bossz�t akar �llni Narakun? – �sszegezte Sango.
• Igen sz�ph�lgy. – cs�kolt kezet, amire Miroku kicsit ideges lett.
• Legal�bb van modora. – fordult a l�ny Kagom�hoz.
• Ne l�gy benne, annyira biztos. Majd kimutatja a foga feh�rj�t, nekem elhiheted. –
• �n nem b�zom ebben az alakban. – ugr�lt a kis r�kaszellem.
• Sippou. – fogta �l�be Kagome – Nem kell agg�dnod. Mivel Inuyasha test�ben van r� is hat a f�z�r. –
• �n akkor sem b�zok benne. –
• Vakarcs, ki k�rte?! –
• Hogy besz�lhetsz �gy egy gyerekkel?! –
• K�nnyen. Megtan�tsam? –
• Te bunk�! –
• Te meg egy f�ln�t�s, hisztis fruska. -
• Azt hiszem t�nyleg Kagom�nak volt igaza. Semmivel sem jobb Inuyash�n�l. – jelentette ki Sango �s lassan tov�bb�lltak.

• Ez a test megfelel? – k�rdezte Kagome, m�r a harmadik d�monn�l, akivel szembeker�ltek.
• M�g mindig nem el�g er�s. �s olyan ronda, hogy… –
• Idefigyelj! Nem t�kmindegy, hogy n�z ki, p�r �ra m�lva �gyis �talakulsz. –
• Rendben… - egyezett bele �s �tb�jt az el�tte �jultan fetreng� ocsm�ny d�monba.
• Inuyasha. – t�rdelt le a hanyou mell� Kagome – Inuyasha j�l vagy? – sz�longatta.
• Ka… Kagome… - �bredezett – �gy f�j a fejem, mi t�rt�nt? –
• H�t… ezt neh�z lenne elmagyar�zni… - kezdett bele a t�rt�netbe, imm�r a lobog� t�bort�z mellett.

• Sz�val te bel�m k�lt�zt�l! – kapta el� a Tetsusaig�t.
• Inuyasha nyugodj meg, m�r v�ge! –
• Igen, de mi�rt kell vel�nk j�nnie? –
• Mert egyed�l nem tudja legy�zni Narakut. –
• Mi�ta �rdekel ez t�ged? – vigyorgott Takotu.
• K�pzeld el, engem minden �l�l�ny �rdekel. –
• �n m�r halott vagyok. –
• De akibe belek�lt�zt�l nem! –
• Hiszen az csak egy d�mon Kagome! – pattant fel Inuyasha.
• Nem lenne tisztess�ges. Nem hagyna nyugodni a lelkiismeretem… -
• Oh, Kagome. – l�pett oda a szerzetes…
• Tudom �n, �m mit akarsz, te perverz szentfaz�k. – hadon�szott �kl�vel a hanyou, de Sango gyorsabb volt, egyszer�en le�t�tte.
• Ez sz�p volt. – mosolygott Kagome.
• Ha m�r a szerzetes �gyis ki�tve, mi�rt nem megy�nk el f�r�dni? –
• Remek �tlet. -
• Takotu, te rem�lem, nem szokt�l leskel�dni. –
• �n kin�zem bel�le. –
• �n nem vagyok k�v�ncsi egy ilyen deszka l�nyra, �m Sango m�r… -
• Legut�bb ha j�l eml�kszem megdics�rted. – �t�tte le Kagome, majd sz�pen els�t�l bar�tn�j�vel.
• Szerintem j� alakja van. – jegyezte meg a f�lv�r.
• Szerintem is, de olyan j� �t idegesnek l�tni. Vadan sokkal szebb. –
• Mit mondt�l?! –
• Igen nekem is tetszik Kagome. �s minden er�ddel se tudn�l elt�vol�tani mell�le. A f�lt�kenys�gi jeleneteidt�l meg k�m�lj meg. –
• F�lt�keny?! Ki lenne f�lt�keny arra a hisztis l�nyra?! –
• Te mondtad, de ne feledd �n a te testedbe voltam… –

• Na mes�lj csak nekem, r�szletesen err�l az eg�szr�l. – s�t�lt be a v�zbe Sango.
• Mindent elmondtam. –
• Kagome! –
• Rendben, rendben… Sz�val mikor let�madott, teljesen �sszezavarodtam. Hevesebben vert a sz�vem. –
• Az�rt mert Inuyasha test�ben volt? –
• Igen. �s valahogy olyan fura… Ugyanolyan sz�kagy�, �ntelt alak. –
• Ezt �n is �szrevettem, de csak veled. –
• Ez bosszant a legjobban. Ez most olyan mintha m�g egy Inuyash�nk lenne. –
• Jobb, mint k�t Miroku. –
• Az lehet. – nevetett �s v�g�l eg�szen j�kedvre der�lt.
• Most m�r lassan vissza k�ne menn�nk. –
• Igen, induljunk. – t�r�lk�ztek �s lassan visszas�t�ltak.

• Sok�ig elvoltatok. – jelentette ki a hanyou, mikor a l�nyok vissza�rkeztek.
• Tudod, vannak, akik szoktak tiszt�lkodni. –
• Evvel, meg mire c�lzol Kagome?! –
• Hogy fek�dj le v�gre. –
• Fek�djek le?! Mi�ta parancsolsz te nekem?! – heveskedett a f�lv�r.
• �s ezt akartam �n visszahozni… -
• �gy �rted �n jobb voltam. – h�zta ravasz mosolyra sz�j�t Takotu.
• Ne is �lmodj! – fek�dt le bar�tn�je mell� �s durc�san aludt el.

Reggel el�g h�v�s volt. Mint mindig Inuyasha �bredt legels�nek, de nem sokkal ut�na m�r �j t�rsuk is talpon volt. Nem sz�ltak egym�shoz, csak hosszan b�multak a vil�gba �s n�ha felny�gtek valami olyasmit, minthogy “Keh” meg “Fsz”. Bossz�san n�ztek maguk el�. Kagome Sippouval a kez�ben forgol�dott h�l�zs�kj�ban, nem aludt valami j�l. Percenk�nt megborzongott a hidegt�l. A szellemirt� kez�t csontbumer�ngj�n pihentette, �s mindig lecsapta a m�g �lm�ban is pr�b�lkoz� Mirokut.

Mikor mindannyian fel�bredtek. Szem�ket d�rzs�lgetve indultak tov�bb. Ritka egy �lmos nap volt ez a mai. Az �g borong�s hangulatot �rasztott. Szomor�v� tette a leveg�t, ami s�lyosan nehezedett a kis csapat v�ll�ra.

Inuyasha hirtelen meg�llt, megfesz�lt arccal az �gre tekintett.

• Naraku szag�t �rzem… -
• Naraku?! – n�zett fel Takotu is.
• Ne legy�l ennyire izgatott, biztos megint csak az egyik csatl�sa, � maga ritk�n jelenik meg szem�lyesen.
• Csatl�sok? –
• M�g nem tal�lkozt�l vel�k? –
• Nem. –
• Naraku reinkarn�ci�i, rendszeresen meggy�lik vel�k a bajunk, kor�ntsem olyan er�sek, mint maga a gazd�juk. – magyar�zta Sango.
• Inuyasha! – sz�llt le a magasb�l a sz�lboszorka.
• Kagura… - morgott – M�r megint minek k�sz�nhetj�k l�togat�sod? –
• � Kagura, hatalma van minden sz�l felett. M�g � a jobbik eset, nem valami h�s�ges t�pus, de k�nytelen engedelmeskedni Narakunak, mert az �lete f�gg t�le. – mes�lt tov�bb a szellemirt� Takotunak.
• Inuyasha, most nem hozz�d j�ttem. - l�pett k�zelebb a k�bor l�lekhez – Naraku �rtes�lt r�la, hogy egy �j taggal b�v�lt a csapatod. Eml�kszik �m m�g r�d… -
• Ez olyan meghat�, a hatalmas nagy�r m�g eml�kszik egy magamfajta emberre �s m�g k�vetet is k�ld, hogy ezt k�z�lje vele. Van valakin�l egy zsebkend�? –
• Nem, nem csak ez�rt j�ttem. – mosolyodott el �s most Kagom�hoz �s Sang�hoz l�pett – M�lyen tisztelt uram… - kezdte g�nyos hanggal -, ad m�g egy es�lyt, hogy csatlakozzatok hozz�. –
• Megbolondult m�r mi�rt csatlakozn�nk hozz�? – kapott a Hiraikotsuhoz fenyeget�en Sango.
• Mondjuk… az �ccseitek miatt. –
• Mi?! –
• Kohaku �s az a m�sik kis aranyos, pedig eml�tette a nev�t… megvan. Souta. –
• Souta?! De hogyan, mikor?! – r�m�ld�z�tt Kagome.
• Az a kissr�c egy �kk�vet szorongatva, bolyongott az erd�ben… Milyen szerencse, hogy r�tal�ltam. Naraku azt mondta, ne �ljem meg, mert m�g hasznunkra lehet. –
• Souta… - roskadt �ssze a l�ny.
• M�g hagyok gondolkod�si id�t, majd k�s�bb m�g tal�lkozunk. – h�zott ki szoros copfj�b�l egy tollat, majd amilyen hirtelen j�tt, �gy t�vozott is.
• Kagome. – hajolt le bar�tn�je mell� Sango.

Annak egy k�nnycsepp futott v�gig arc�n, majd zokogva borult a szellemirt� �l�be.

• Sh… Nyugodj meg… �n tudom milyen… - vigasztalgatta, mint annak id�n �t vigasztalta Kagome.
• Lemaradtam valamir�l? – n�zett k�rbe �rtetlen�l a m�g friss csapattag.
• Sango �ccs�t Kohakut, egy beszennyezett �kk�szil�nkkal ir�ny�tj�k, �s most, ha j�l �rtettem Kagome �ccs�t is elfogt�k. R�la nem tudok, sokat, nem ismerem. – l�pett k�zelebb Miroku.
• A testv�re Souta, egy nagyon aranyos kisfi�, m�g Kohakun�l is fiatalabb. Szinte semmit nem tud err�l a vil�gr�l. Sebezhet� �s gyenge. P�rszor tal�lkoztam m�r vele. – fejezte be Inuyasha, majd a m�g mindig s�r� l�nyhoz ment.

Felemelte arc�t �s intette Sang�nak, hogy egy kicsit �lljon t�volabb.

• Nem borulhatsz �gy magadba. – t�r�lte le a l�ny k�nnyeit – Mi lesz az �cs�ddel, ha azt hallja majd, hogy a n�v�re csak s�r, s�r �s meg se pr�b�lja �t kiszabad�tani. –
• Inuyasha… - n�zett f�l.
• Megmentj�k, nem lesz semmi baj. – csit�tgatta.

Kagome megk�nnyebb�lten borulta nyak�ba.

• Inuyasha nem egy �rzelg�s t�pus, de meg kell hagyni ezt j�l csin�lta. – b�lintott a Taiya.
• Sango, ha neked is vigasztal�sra van sz�ks�ged, az �n v�llamon… - kezdte a szerzetes, de erre a felelet egy j�l ir�nyzott �t�s volt.

Aznap m�r nem �lltak tov�bb, t�bort vertek. M�r beesteledett �s a t�z is vid�man lobogott, a kis csapat m�gis m�lab�san �ld�g�lt. Takotu ezt nagyon megunta, �gyhogy els�t�tt n�h�ny olcs� po�nt, m�gis mindenki j�t nevetett rajta. M�g Kagome �s Sango is teljesen megfeledkezett a zsarol�sr�l. Boldogan kacagtak, a fi�kkal egy�tt, m�g Inuyasha is megengedett mag�nak egy halv�ny mosolyt. Mikor m�r mindannyian olyanm�d elf�radtak, hogy szinte mozdulni se tudtak, lassan h�trad�ltek, �s el is aludtak.

M�snap reggel a v�ltozatoss�g kedv��rt Kagome �s Sango volt fenn el�sz�r. Ne sokat besz�ltek, ink�bb csak b�slakodtak. Nem sokkal k�s�bb m�r Inuyasha �s Takotu is talpon volt, majd egy kis noszogat�sra Miroku �s Sippou is utols�nak b�r de fel�bredt.

A l�nyok �s Sippou elmentek f�r�dni. A szerzetes meg csak m�lyeket s�hajtott, �s n�zett ut�nuk. K�zben maga el� k�pzelte a pancsol� Sang�t. Valami hasonl�t tett Takotu is, de � mindk�t l�nyt maga el�tt l�tta, �s b�rgy�n mosolygott hozz�. A hanyou felh�zta az orr�t, tudta mi az, ami ennyire j�kedvre der�ttette t�rsait.

• Bezzeg Sippou vel�k mehet. – s�hajtott nagyot a szerzetes.
• A kis m�zlista… - f�zte tov�bb Takotu.
• Pedig � is fi�… -
• Az Isten szerelm�re nem fejezn�tek ezt be. Sippou m�g csak gyerek, �s ha ennyire vel�k akartok f�rdeni, mi�rt nem mentek ti is! – ord�tott r�juk Inuyasha.
• Ez nem is olyan rossz �tlet. –
• Menj�nk, n�zz�k meg, hogy nem esett e bajuk. – aj�nlotta fel nagylelk�en Miroku.
• Menjetek csak, de ha megl�tnak, lesz ne mulass… - hagyta r�juk a hanyou.
• �! – hallatszott ekkor a k�t l�ny hangja.

A fi�k r�m�lten rohantak a t� partj�ra.

• �! – sik�tottak ism�t �s lebuktak a v�zben.

Sango egy hatalmas szikl�t haj�tott nekik, amit�l mindannyian leter�ltek, csak a hanyou nem, mert � m�g id�ben kiker�lte.

• Fekszik! – ki�ltott Kagome, mire a f�lv�r a f�ld�n landolt.
• Szerintem jobban j�rt�l volna a szikl�val. – mosolygott Takotu, mik�zben a fel�ll�ssal pr�b�lkozott.
• M�g maradjatok! – rohant oda a kis r�kad�mon – ha csak nem akartok m�g egyet, v�rj�tok meg, m�g fel�lt�znek. –
• K�sz a tan�csot. – ereszkedett vissza, �s jobb elfoglalts�g h�j�n a k�veket kezdte p�ck�lgetni.

• Ezt nektek a leskel�d�s�rt. – fordult el m�rgesen Kagome ism�t a t�borban.
• Mondtam m�r, hogy nem leskel�dt�nk, csak hallottuk a sik�t�sotokat, �s azt hitt�k baj van. – durc�zott Inuyasha.
• Na persze. –
• Mi t�nyleg nem csin�ltunk semmi rosszat. –
• Ti csak hallgassatok, ha j�l eml�kszem �ppen ezen tanakodtatok. –
• Igaz�n?! –
• Nem kell agg�dni, nem rajtad volt a hangs�ly, hanem Sang�n. – nyugtatta Takotu.
• Te, te… - szor�totta �k�lbe a kez�t, de a szellemirt� m�g el�tte lecsapta.
• T�vedtem, nem m�g egy Inuyasha, hanem m�g egy Inuyasha �s Miroku. -
• Egyet�rtek. – �llt fel s�rt�d�tten Kagome �s a Taiy�val egy�tt elballagott – Ha meg ennyire rond�nak tartasz, nem kell leskel�dni, nem akarok s�r�l�st okozni lelki vil�godnak. – sz�lt m�g vissza d�h�sen.
• Kagome szerintem nagyon gy�ny�r� vagy! – szaladt ut�na vigasztal�an a kis r�kad�mon, majd mindannyian elt�ntek a fi�k orra el�l.

• Kagome, te is nagyon j�l tudod, hogy nem az�rt mondja. –
• Tudom, nem is vagyok r� d�h�s, csak olyan fesz�lt vagyok mostan�ban. –
• Meg�rtem. Gondolkodt�l? –
• Igen, sietn�nk kell, hogy kiszabad�thassuk �ket. –
• Igen, sietn�nk. –
• Kagome? – jelent meg Takotu.
• Hm? – fordultak h�tra a l�nyok.
• Sango, k�rlek egy kicsit, magunkra hagyn�l, besz�lni szeretn�k vele. –
• Persze. – fogta k�zen Sippout akinek nem igaz�n tetszett az �tlet, �s visszamentek a t�borhoz.
• Mir�l szeretn�l besz�lgetni? –
• Sz�val. – �lt le a l�ny mell� – K�rlek, ne haragudj r�m, nekem ilyen a term�szetem, szeretek m�sokat cukkolni. M�sodszor sajn�lom, ami a testv�reddel t�rt�nt �s szeretn�m, ha tudn�d, b�r �n nem ismerem, rem�lem, min�l el�bb kiszabad�tjuk. –
• K�sz�n�m… -
• �s szeretn�m, ha azt is tudn�d, hogy nincs is annyira rosszalakod. –
• K�sz�n�m, most teljesen megnyugodtam. Eddig abban a hitben �ltem, hogy �n vagyok a vil�g legrond�bb l�ny, de most hogy m�r mondtad, tudom, hogy csak a m�sodik. –
• L�tod meg�rtj�k mi egym�st. – vigyorgott gonoszan.
• Ne n�zz ilyen sok�ig r�m, nem b�rn�m elviselni, ha a lelkemen sz�radna a megvakul�sod. –
• Sz�vem, emiatt ne agg�dj, m�r halott vagyok, nem vakulhatok meg. –
• Most megnyugtatt�l. –
• Nekem meg j�l esik agg�d�sod. –
• Na j� azt hiszem sok lesz m�ra a j�b�l, menj�nk vissza. – �llt fel Kagome.
• Szerintem �s sok lesz m�ra bel�lem, menj�nk. –
• L�tom t�ged se kell f�lteni. –
• Egy kis �nbizalom sosem �rt. – s�t�ltak vissza.

Reggel kor�n �bredtek, mivel m�r mindenki f�nn volt tov�bb is �lltak. Hiszen a tegnapi napot, j�form�n teljesen elvesztegett�k.

Nem mentek sok�ig, mikor hatalmas sz�lvihar t�madt. Kagura jelent meg, megeresztett egy g�nyos vigyort, majd mond�k�j�ba kezdett.

• Nos hogy d�nt�ttetek? –
• Elmegy�nk a fi�k�rt, de ink�bb k�z�sen! – felelt Inuyasha.
• Igen Naraku erre is gondolt �s megk�rt t�j�koztassalak titeket, hogy ha nem j�tt�k, most velem… sajn�latos m�don a gyerekek meghalnak. – mosolygott gonoszan.

Sango �s Kagome sokatmond�an �sszen�zett, majd b�lintottak.

• Kirara! – ki�ltott a Taiya, majd mindk�t l�ny, imm�r a nagy macska h�t�n k�vette a sz�lboszork�t.

A fi�k m�g sok�ig �lltak ott led�bbenten, Sippou m�g a nev�ket is ki�ltozta, de a l�nyok h�tra se fordultak. Legel�sz�r Inuyasha t�rt mag�hoz.

• K�vetn�nk kell �ket! –
• Induljunk! – azzal ut�nuk eredtek.

• Meghoztam �ket. – l�pett be a sz�lboszorka egy nagy terembe oldal�n a k�t l�nnyal.
• �r�l�k, hogy meg�rkeztetek. – k�sz�nt�tte �ket ny�jasan Naraku.
• Kagome! – szaladt oda a l�nyhoz Souta.
• Souta! – �lelte meg.
• K�sz�n�m uram. – fordult h�tra.
• Semmis�g, m�r r�gen tal�lkozni akartam a n�v�reddel, csak soha nem �rt r� elj�nni hozz�m. Ugye Kagome? Az a sok munka az �kk�szil�nkokkal. Annyira el vagy foglalva, hogy m�g arra sincs id�d, hogy megl�togass egy r�gi bar�tot. – b�k�tt fej�vel a fi� h�ta fel�.

Kagome odan�zett, r�m�lten vette �szre, hogy �ccse test�ben egy �kk�szil�nk van.

• Sango, �r�l�k, hogy te is ell�togatt�l hozz�nk, Kohaku sajnos m�g mindig nem eml�kszik nem eml�kszik semmire, de nem kell agg�dnod, most, hogy m�r itt vagy mellette… Kohaku, � itt a n�v�red. –

• Gyerekek, most menjetek j�tszani, nekem m�g van egy kis megbesz�lnival�m a n�v�reitekkel. – sz�lt ny�jasan Naraku, mire a fi�k Kagura t�rsas�g�ban elballagtak.

M�g lehetett hallani, amint a sz�lboszork�ny fortyog mag�ban, hogy “lassan olyan m�r, mint egy b�biszitter”, de nem t�r�dtek vele.

• Naraku te �tkozott! – rontott neki Kagome, nem t�r�d�tt korl�tjaival, sz� szerint r�ugrott a gonosz f�lv�rre – Te mocsok, te undor�t� f�reg! – ord�totta.

Naraku csak elmosolyodott, majd megsz�lalt.

• Nyugodj meg. Az �kk� csak biztos�t�k, ha meg akarn�tok sz�kni. –
• Azonnal engedd el �ket! – d�h�ng�tt tov�bb.
• Mit k�pzelsz magadr�l! – v�gta pofon a l�nyt.

Kagome kicsit megt�ntorgott, az �t�st�l, �s f�jlalva massz�rozta �llkapcs�t.

• Ha �ps�gben akarod tudni a testv�redet, azt aj�nlom, viselkedj, senkit�l sem t�r�m el, hogy ilyen hangnemben besz�ljen velem, f�leg nem egy egyszer� haland�t�l. –

Sango odarohant bar�tn�je mell� �s egy kend�t adott neki, amivel let�r�lhette a sz�j�n kicsorg� v�rt.

• �gy mindj�rt jobb. –
• Uram valami baj van? – futott be egy �r teljes fegyverzetben – Zajt hallottam. –
• Semmi baj, elmehetsz. –
• Megint ben�pes�tetted a palot�dat? – n�zett megvet�en Sango – K�v�ncsi vagyok, vajon meddig maradnak �letben. –
• Mivel most, nem m�rgez� pajzs v�di a kast�lyomat, semmi bajuk nem lesz, mint nektek sem. Most pedig… �r�k!
• Hivatott Kagewaki nagy�r? –
• Vigy�tek ezt a k�t l�nyt a t�bbi �gyas k�z�. –
• Mi lesz a testv�reinkkel? –
• Azt majd holnap megl�tjuk, de viselkedjetek j�l. Akkor nem esik b�nt�d�suk. –

Sango �k�lbe szor�totta kez�t �s morgott m�g egy ideig, majd fell�kte az egyik �rt, mondv�n “megy � mag�t�l is, nem kell l�kd�sni”. Kagome m�g vetett egy gy�l�lk�d� pillant�st h�tra, �s Naraku el� k�p�tt egy kisebb adag v�rt, majd � is hagyta, hogy kivezess�k.

• �llj! – stoppolt�k le �ket az ajt�ban.
• Vel�nk vannak! – rohant m�g�tt�k k�t �r – Kagewaki nagy�r k�ldte �ket. –
• Rendben bemehettek. –
• Milyen nagylelk�. – d�nny�g�tt a Taiya �s bel�pett a fiatal l�nyokkal t�m�tt helys�gbe Kirar�val kez�ben, Kagome ut�na.

A termet belepte a gy�ny�r�bbn�l, gy�ny�r�bb l�nyok vid�m nevet�se, �gy l�tszott meglehet�sen j�l �rezik magukat. A helys�g k�zep�n egy hatalmas medence ter�lt el, melyb�l g�z�lg�tt a forr� v�z. K�r�sk�r�l b�bor b�rsonyp�rn�k. Elsz�rtan l�tni lehetett p�r gy�m�lcst�lat is, amib�l kellemesen eszegettek. Mikor �szrevett�k a k�t be�rkez� “�joncot” bar�ts�gosan k�sz�nt�tt�k �ket.

• Ne nagyon mozdulj mell�lem, egyszer m�r bez�rtak egy ilyen helyre. – fogta meg Sango bar�tn�je kez�t – mindj�rt j�n egy roppantkedves h�lgy �s ismerteti a szab�lyokat, majd megpr�b�l r�nk tukm�lni egy ruh�t, ami igencsak lezser �lt�zet. Te mondj hat�rozottan nemet, �s ne szakadj el t�lem. –
• El�gg� ismerheted az ilyen helyeket… - csod�lkozott Kagome.
• Van r�luk p�r nem �ppen kellemes eml�kem. –
• �dv�z�llek az �n nevem Anise… -
• Na mit mondtam? M�r itt is van. –
• Rem�lem, kellemesen fogj�tok �rezni itt magatokat. A mi eddigi urunk sajn�latos m�don meghalt, megsz�llta egy d�mon… -
• Igen jelenvoltam az esem�nyn�l… - szomorodott el Sango, mert esz�be jutottak a t�rt�ntek.
• Mi nek�nk nem mondt�k mi t�rt�nt pontosan… de ez nem sz�m�t, most nincs semmi dolgunk, a herceg m�g egyszer sem hivatott minket. A ruh�k ott vannak az alatt a… –
• K�sz�nj�k nem! Nem tervezz�k hossz�ra a l�togat�sunk. –
• Ahogy gondolj�tok, de… mindegy. Hogy h�vnak titeket? –
• Az �n nevem Sango. –
• �n Kagome vagyok. –
• � itt Minako, Sicchi, Sayomi, Lukenasha �s Chii tov�bb� ott a m�sik sarokban Yourina, Miako, Chidori �s Miaka… Igen senkit nem hagytam ki. –
• Bocs�ss meg Anise, de mi most ink�bb pihenn�nk. – kezdte kedvesen Kagome.
• Persze, biztos sokat utaztatok. -

Sango �s Kagome egy csendesebb sarokba vonultak, egyikk�j�knek sem volt kedve besz�lgetni, �gyhogy hallgattak, majd lassan �lomba szomorkodt�k magukat.

• �bredjetek! – �llt meg a k�t l�ny f�l�tt egy �r – Kagewaki nagy�r hivat benneteket. –

Sango �s Kagome kelletlen�l fel�llt �s k�vette a f�rfit.

• J�l aludtatok? – k�rdezte g�nyos vigyorral arc�n Naraku, de mivel a l�nyok nem feleltek folytatta – Nos, mint tegnap ti is tapasztalhatt�tok, �ccseitek remek�l �rzik itt magukat, esz�kbe sem jutott, hogy rossz helyen vannak. Ezt az ill�zi�t ugye ti se akarj�tok lerombolni? –
• Mikor l�thatjuk �ket? –
• Amint elv�gezt�tek a feladatotokat. –
• �s mi lenne az? –
• Csalj�tok ide Takotut, de csak is Takotut. –
• Mi sz�ks�ged van neked r�? –
• Ti csak annyit tudtok r�la, hogy egy l�lek, aki nem tudott megb�k�li, �s m�g mindig az �l�k k�z�tt bolyong… nos, � enn�l sokkal t�bb. Onigumo bajt�rsa, volt egykor, egy al�val� bandita. Nektek azt mondta, hogy sz�leit kell megbosszulnia, de val�j�ban Onigum�t akarja megbosszulni… -
• M�g mindig nem �rtem minek neked? –
• Fontos lehet… � olyan nekem, mint Inuyasha, szeretem k�nozni, mint minden ellens�gemet… - mosolygott – Hozz�tok ide! –

Kagome nagy kelletlen�l fel�llt �s egy �r k�s�ret�vel kibattyogott. Sango ut�na ment, majd Kirar�n utazva neki�lltak megkeresni a fi�t.

• M�g mindig semmi nyom. – l�gatta az orr�t Takotu.
• Meg kell tal�lnunk �ket! Inuyasha, m�g mindig nem �rzel semmit? – �rdekl�d�tt a szerzetes.

A hanyou beleszimatolt a leveg�be, majd hirtelen megsz�lalt.

• Ez Sango! –

Ekkor jelent meg a szellemirt�, lesz�llt Kirara h�t�r�l �s elhaj�totta csontbumer�ngj�t. A nagymacska befutott az erd�be.

• Sango mit m�velsz?! – lep�d�tt meg Inuyasha.
• Inuyasha, ne feledd, az �ccse �let�vel j�tszana, ha nem teljes�ten� Naraku parancs�t. – intette Miroku �s elhajolt a fegyver �tj�b�l.
• Hiraikotsu! – azzal Takotunak ind�totta bumer�ngj�t.

A fi� kicsit meglepetten ugyan de �gyesen kiman�verezte. A Taiya el�r�ntotta kardj�t, majd nekit�madt. Az befutott az erd�be. M�st nem nagyon tehetett, vissza nem t�madhatott, hiszen nem b�nthatta a l�nyt, meghalni viszont m�gse akart.

Mikor m�r el�g m�lyen j�rt meggy�z�d�tt r�la, hogy Sango ne k�veti. A d�monirt� id�k�zben visszafordult �s Inuyash��kkal foglalkozott.

• Takotu… - l�pett k�zelebb Kagome.
• Kagome… Mit keresel te itt? –fordult meg a fi�.

A l�ny nem felelt, egyenesen a fi�hoz rohan �s meg�lelte.

• Mit csin�lsz? – lep�d�tt meg.
• �n annyira sajn�lom… - mondta, majd egy m�g eg�szen friss n�v�nyt nyomott Takotu orr�hoz.
• Ka… Kagome… - d�lt el.
• Sajn�lom… Kirara! – ki�ltott �s felette Takotut a macska h�t�ra, majd � is fel�lt.

• Sango hagy abba! –
• Sango, tudom, hogy az �cs�d miatt teszed, de Kohaku el�bb ut�bb mindenk�ppen meghal. Naraku nem fogja �letben hagyni, hiszen a h�t�ban van egy �kk�szil�nk. –
• Ti ezt nem �rthetitek… Itt m�r nem csak Kohakur�l van sz�. Most m�r Kagome �ccs�t is b�rmikor meg�lheti… -
• Sango! – �rt f�ldet Kagome, a Taiy�nak se kellett t�bb buzd�t�s, egyb�l felpattant mell� �s m�r �ton is voltak.
• Az ott Takotu volt? – hitetlenkedett a hanyou.
• �gy l�tszik Naraku v�gig �t akarta becserk�szni, �s �gy l�tom Kagome �ltal siker�lt is. J�l ki�thette, �jultan hevert Kirar�n. –
• Igen… Kagome… -
• Sippou hol vagy? –
• J�v�k! – ugrott ki egy bokorb�l.
• Indulunk! –

• Hol vagyok? – �bredezett Takotu, �s d�rzs�lgette er�sen f�j� fej�t. – Kagome? – pillantotta meg a sarokban t�rdepl� l�nyt.

Sango is ott �lt mellette �s d�h�t a padl� �t�get�s�vel vezette le.

• Fel�bredt�l? – mosolygott g�nyosan Naraku. –
• Te is itt vagy? Egyre jobban �sszet�m�r�l�nk. Mi volt az, amit�l �gy ki�t�dtem? –
• �n nem tudom, k�rdezd Kagom�t�l. Annyi biztos �gyes h�z�s volt t�le. M�g a v�g�n � lesz a legjobb behajt�m. –

Kagome g�rcs�sen szorongatta szokny�j�t �s k�zben szitkoz�dott, mikor a gonosz hanyou oda fordult hozz� elr�ntotta a fej�t.

• Naraku, hogy t�ged hogy szeretnek a n�k… Sz�val t�rj�nk a t�rgyra. Mivel engem akart�l r�juk m�r nincs sz�ks�ged. Mi�rt nem engeded el �ket. –
• Nem tehetem. Magam is nagyon sajn�lom, de sz�ks�gem van r�juk, �gy nagyon j� csapat. Sango, mondjuk �gy, tud hatni a szerzetesre. Kagom�val k�t legyet �t�k egy csap�ssal. Hidd el, Inuyash�t is nagyon befoly�solja. –
• No meg t�ged is, tiszta Kikiyou, le sem tagadhatn�, hogy a reinkarn�ci�ja. – mosolygott Takotu.
• Ez honnan tud Kikiyour�l? – suttogta Kagome bar�tn�je f�l�be.
• Val�sz�n� mivel, Onigumo bar�tja volt, � is l�tta. – fejtegette a szellemirt� l�ny.
• �, sz�val szerinted, tud r�m hatni? Ez kedves, de nem igaz�n fedi a val�s�got. Kagome gyere ide! –

A l�ny csak elford�totta a fej�t �s �gy tett, mintha meg se halotta volna. Naraku erre elmosolyodott, majd hirtelen egy fi� ki�lt�s�t lehetett hallani valahonnan a t�volb�l.

• Souta! – ismerte fel a l�ny, gy�l�lk�d� pillant�st vetett Narakura, majd kelletlen�l odas�t�lt.
• L�tod, szerintem, ink�bb �N tudok hatni r�. –
• Az �ccs�vel zsarolni? Eg�szen eredeti… de ha j�l tudom Sang�val is, ezt teszed. Jobbat nem tudt�l kital�lni? –
• �s ez, mennyire eredeti? – g�nyol�dott a hanyou, majd k�zelebb r�ntotta mag�hoz Kagom�t �s megcs�kolta a nyak�t. –
• Eressz el! – v�gta pofon a l�ny.

Takotu �k�lbe szor�totta kez�t, de arca higgadt maradt, pr�b�lta nem mutatni idegess�g�t. Naraku, kicsit meglep�d�tt, de azt�n m�gis megsz�lalt.

• Ennek az �cs�d issza meg a lev�t. – sziszegte.
• Ne! Hagy b�k�n Sout�t, csak az �cs�met ne… k�rlek Sout�t ne… -
• Rendben… most megk�m�lem a gyereket, de k�lcs�n keny�r visszaj�r. – vigyorodott el, majd egy olyat �t�tt a l�nyba, hogy az Sangon�l �rt f�ldet.

A Taiya agg�dva keltegette bar�tn�j�t, k�zben n�ha undorodva feln�zett.

• Semmi baj, j�l vagyok… - �lt fel a l�ny.
• Ti most elmehettek. �r�k! – ki�ltott – A l�nyokat, vezess�tek h�tra a kertbe, a gyerekekhez. Ezt itt t�ml�cbe �s j�l l�ncolj�tok ki. –

Sango �s Kohaku egy fa t�v�ben �ld�g�ltek �s a l�ny �ppen r�gi lakhely�kr�l mes�lt, meg, hogy mennyit j�tszotta egy�tt. Souta arr�l k�rdezgetett, mi�rt nem mehet haza, hiszen neki iskol�ba kell mennie, de n�v�re mondta neki, hogy majd visszamennek, ha neki is mennie kell, mert k�s�rgetni m�g egy �t lenne.

Mikor esteledett, k�z�sen mentek be egy k�l�n szob�ba, amit a nagy�r rendelt ki nekik. A fi�k vid�mabba, a l�nyok m�r komorabban d�ltek le a kisebb helys�gben.

K�s� este volt m�r Kagome nem tudott aludni, csak forgol�dott �s em�sztette a b�ntudat. Hiszen Takotu miatta ker�lt ide… Mikor m�r nem b�rta tov�bb fel�lt, k�rben�zett �s meg�llap�totta, hogy m�r mindenki j� m�lyen alszik. �vatosan kib�jt �ccse szor�t�s�b�l �s kil�pett a folyos�ra. Nem igaz�n igazodott el a hatalmas palot�ban, csak �sszevissza bolyongott.

• Mi keresel itt ilyen k�s�n? – hallatszott egy hideg hang a h�ta m�g�l.

Kagome ledermedt, azt hitte most v�ge.

• Ne f�lj, nem �rullak el. – l�pett k�zelebb Kagura.
• K�sz�n�m, de mi�rt is nem? –
• Hm, ha ennyire szeretn�d, mehetek Narakuhoz. –
• Nem, nem… -
• Sz�val, mit keresel itt? –
• Tudod Takotu. Naraku valahova ide z�rta be, de nem tal�lom. –
• Takotu? �, megvan. A t�ml�cbe vitt�k. –
• �s tudsz nekem seg�teni? –
• Tudni, tudok. De mi�rt tenn�m? –
• Mert ezzel ideges�ten�d Narakut, an�lk�l, hogy tudna r�la a te kezed is benne volt. –
• Rendben. Menj v�gig itt, ott fordulj jobbra. Egy l�pcs�t tal�lsz, azon lem�sz �s jobbra lesz a t�ml�c, ne balra menj, mert ott a konyha van. A kulcs a falon, �r�k nincsenek. –
• K�sz�n�m, rohant el. –
• Cs�ndesebben… - sz�lt m�g ut�na, majd elt�nt a m�sik ir�nyba.

Kagome sikeresen meg is tal�lta a b�rt�nt. Megkereste a kulcsot �s felnyitotta a kis n�gyzet ajt�t.

• Takotu! – rohant le a fi�hoz.
• Ka… Kagome… - �bredezett.
• J�l vagy? – n�zett v�gig, a szinte f�lholt fi�n, akinek minden egyes testr�sze k�k, lila foltokkal tark�tva v�resen d�szelgett, a falhoz l�ncolva.
• Igen remek�l. Ez olyan, mint amikor egyszer edz�t�r�n voltam a hegyekben ap�mmal, csak �ppen �tel n�lk�l. –
• �hes vagy? –
• Egy kicsit. – mosolygott.
• V�rj itt. – futott el a l�ny.
• V�rjak itt, pedig el akartam szaladni… - z�rgette meg l�ncait, de Kagome m�r r�gen elt�nt.

• Tess�k. – pakolt le egy halom �telt.
• Honnan van? Lopott �rut nem eszek. –
• Innen a konyh�b�l. –
• �s az, lopottnak sz�m�t? – vigyorgott.
• L�tom t�nyleg eg�sz j�l vagy. Nem vert�k ki bel�led kell� k�pen a szuszt. –
• Majd legk�zelebb j�ssz �s megmutatod nekik, hogyan kell. – l�tott neki az �telnek.
• Sajn�lom… - hajtotta le a fej�t szomor�an Kagome.
• Mit? – fejezte be az ev�st.
• Miattam ker�lt�l ide… -
• R� se r�nts, m�r �gyis untam Inuyash�t. Kellett egy kis helyzetv�ltoztat�s. – mosolygott vid�man.

Kagome nem sz�lt t�bbet, csak egy vizes ronggyal elkezdte tiszt�tani a fi� s�r�l�seit.

• Most m�r jobb, ha m�sz. Ha Naraku itt tal�l abb�l gondjaid, lehetnek… T�nyleg hogy van az arcod? –
• Semmi, nem �t�tt t�l nagyot, m�g csak fel se dagadt, de most m�r t�nyleg megyek. – �llt fel.
• �gy l�tszik t�nyleg nem �t�ttem t�l nagyot. – l�pett ki a s�t�tb�l az eml�tett.
• Naraku… -
• Nem eml�kszem, hogy enged�lyeztem volna, azt, hogy ide gyere. –
• Csigav�r. Nem t�rt�nt semmi, nagy. Csak piknikezt�nk egyet a s�t�tben. –
• Takotu, te semmit se v�ltozt�l. M�g mindig nem tudod, hogy mikor vesd be a gyenge humor�rz�kedet. �n nem lenn�k ilyen j� hangulatban, a helyedben. –
• Ide k�rem! – mutatott egy m�g �pp pontra arc�n – ha m�r minden�tt k�k vagyok, ne hogy ez ilyen cs�nya feh�ren maradjon. –
• Pedig, sajn�latosan az most t�nyleg feh�r marad. –
• Semmi gond, majd legk�zelebb. –
• Igen, majd bep�toljuk, de te Kagome, �gy l�tszik semmif�lek�ppen sem akarod kihagyni. –
• Rosszul l�tod, szerintem, ki akarja hagyni. Hat�rozottan ki. –
• Rendben nekem nem mondhatod, hogy gonosz vagyok. V�laszthatsz: A kis Souta vagy te. – mosolygott gonoszan.
• Csak hagy b�k�n az �cs�met… -
• L�tod, � akarta… - azzal egy hatalmas pofont lekevert a l�nynak.

Kagome nem mozdult, �sszeszor�totta fogait �s t�rte, hogy kap m�g egyet, meg m�g egyet, �s m�g egyet. A k�vetkez� r�g�skor, m�r �sszeesett. Naraku haj�n�l fogva felemelte, majd a f�l�be s�gta.

• Fogadj sz�t �s l�gy j� kisl�ny, mint Sango. –
• Undor�t� vagy… h�nyok t�led. – hebegte.

Mellkas�ban sz�r� f�jdalmat �rzett, �s tudta nem marad m�r sok�ig eszm�let�n�l. �gy is lett az �jabb �t�st�l, m�r �jultan z�gott a f�ldre. A hanyou m�g h�tran�zett egyszer, majd kiment a s�t�t, nyomaszt� helyis�gb�l.

• �t itt hagyod? –sz�lt ut�na Takotu.
• Ott. Sz�rakozzatok j�l. Reggel �jabb k�ldet�sre megy. –
• M�r ha nem alussza �t. �n a hely�ben fell�zadn�k… - mondta, de Naraku m�r r�gen nem hallotta.

• �gy hasogat a fejem… - �bredezett Kagome.
• J� reggel �lomszusz�k. – k�sz�nt�tte Takotu.
• M�r eml�kszem. –
• R� se r�nts, szerintem mindig is jobban �llt neked a k�k. Kiemeli a fagyoss�godat. –
• Mivel �rdemeltem �n ezt ki? – �lt fel – L�tod, m�g Naraku is tudja, hogy te vagy nekem a legjobb b�ntet�s… -
• Akkor m�gis mi�rt kock�ztatt�l, hogy �telt hozhass nekem. –
• A b�ntudatom miatt. –
• Most m�r nekem is van. V�g�l is miattam vertek laposra. – vigyorgott a fi�.
• Csak sz�t ne em�szd magad. –
• Ezt meg�g�rem, nem fogom. –
• Biztos vagyok benne, hogy betartod. – indult a kij�rat fel� Kagome.
• Most hov� m�sz? –
• Min�l messzebb t�led. –
• �s engem nem viszel, ez nem valami sz�p t�led. –
• Tudom, nagyon fogom magam ut�lni miatta. – t�nt el.

• H�t fel�bredt�l. – futott �ssze Narakuval – Rem�lem, tanult�l a leck�b�l, �s most indulj Sango ut�n, � m�r elment. A te dolgod, csak annyi, hogy hozd ide Inuyash�t. Sango int�zi a t�bbit. –
• Mib�l gondolod, hogy k�pes vagyok elb�nni Inuyash�val. –
• Ebb�l. – mutatott fel egy j� nagydarab beszennyezett �kk�darabot – A bar�tn�d is kapott egy kis eff�le t�mogat�st, nem kock�ztatok. –
• Nem viszed t�lz�sba. –
• N�lad sose lehet tudni. – mondta, �s a l�ny homlok�ba sz�rta – Ha meg mered tiszt�tani, az �cs�d l�tja k�r�t. Kagura elvisz, itt van az �jad. –

A szerzetes egyed�l ballagott az erd�ben, m�gnem r�tal�lt arra, amit keresett. Egy forr�s. Lehajolt �s kez�vel kicsit kimert a tiszta, h�s v�zb�l. Amikor inni kezdett volna, megh�kkent. Gyorsan pislogott, mintha nem akarna hinni szem�nek, majd feln�zett.

• Sango? –

T�nyleg a l�ny volt az, de nem felelt. Egyenesen a szerzetesnek csapta csontbumer�ngj�t. Miroku egy �gyes mozdulattal blokkolta. �s most m�r farkasszemet n�zve l�kd�st�k egym�st fegyvereikkel.

• Sango, mi van veled?! Ne csin�ld ezt! – ord�tozott, de ekkor �szrevett valami furcs�t.

A l�ny szeme els�t�tedett �s m�r nem csillogott �gy, mint kor�bban.

• Naraku, csak �gy tud t�ged kord�ban tartani? – ismerte fel a l�tv�nyt – Egy �kk�szil�nk? –

A Taiya nem felelt, csak egy hatalmasat �t�tt fel� �s ezzel le is ter�tette. Kirara seg�ts�g�vel m�r indult is vissza Narakuhoz.

• Hol van m�r ennyi ideig az, az �tkozott Miroku?! M�r tov�bb k�ne indulnunk! –
• Inuyasha �hes vagyok! – hisztizett Sippou.
• Na tess�k �s m�g ezt is itt hagyta a nyakamon. –

• Kagome… �s vele van m�g valaki… -
• Kagome?! De j�. –
• Sippou �n a helyedben nem �r�ln�k ennyire… -

Ekkor a semmib�l egy ny�lvessz� t�nt fel. Sebesen sz�guldott fel�j�k, majd a hanyou v�ll�ban landolt, ezzel odasz�gezve �t egy f�hoz.

K�t n� jelent meg. Az egyik Kagura, a m�sik Kagome. Kagome lass� l�ptekkel elindult a kisz�gezett Inuyasha fel�. Arca teljesen nyugodtnak l�tszott, szeme teljesen befeketedett. Semmilyen �rzelmet nem t�kr�z�tt.

• Kagome?! – sik�tozott a kis r�kaszellem, �s k�zben a morg� f�lv�r k�r�l ugr�lt – Mit csin�lsz? –
• Hallgass m�r, nincs mag�n�l, nem l�tod a szem�t?! –

A l�ny nem sz�lalt meg, leguggolt szerelme mell�, �s kez�t v�gigsim�totta b�rsonyos feh�r haj�n. Inuyasha meg is lep�d�tt.

• Kagome, erre most nincs id�nk! Sietn�nk kell vissza. – hallatszott m�g�tte a sz�lboszorka hangja.
• Rendben… - h�zta ki ny�lvesszej�t, mire a f�lv�r elter�lt, m�r nem �bredt fel - Gyere, seg�ts. –

Kagura el�vett egy tollat �s legyez�j�vel lassan r�terelte az eszm�letlen Inuyash�t. Sippou m�g mindig ott jajvesz�kelt, �s nem tudta mit tegyen. Annyira f�lt, hogy el se tudott futni. A l�ny h�tra n�zett, majd kiny�jtotta fel� kez�t. A r�kad�mon nem �rtette, mit akar, de k�zelebb ment �s megfogta jobbj�t. A l�ny keze hideg volt, de valahogy m�gis melegs�get �rasztott. Sippou m�r nem f�lt, megb�zott Kagom�ban. A l�ny is fel�lt a tollra Sippout �l�be v�ve.

• Azt a parancsot kaptuk, hogy hozzuk el Inuyash�t, nincs sz�ks�g potyautasokra. –
• K�rlek, nekem � nagyon fontos. –
• Ahogy akarod, de ezzel te sz�molsz el. – rep�ltek fel a magasba, �s pillanatokon bel�l el is t�ntek.

• Nos most m�r, hogy �gy mindannyian itt vagyunk. – h�zta sz�les vigyorra sz�j�t Naraku �s v�gign�zett a kis csapaton, amelynek imm�r minden tagja ott volt a teremben – A f�rfiket vigy�tek a t�ml�cbe. – parancsolt az �r�knek.

Mikor azok elt�ntek, kiny�jtotta kez�t, az �kk�vek f�nye elhalv�nyult. A k�t l�ny, szapora l�legzettel t�rt mag�hoz.

• J� munk�t v�geztettek. – mosolygott gonoszan – De azt a sz�rpamacsot, ha j�l eml�keztem nem k�rtem. –
• Kit nevezel te sz�rpamacsnak?! – h�borgott Sippou a l�ny biztons�gos �l�b�l, de mikor a hanyou sz�r�s tekintete r� meredte elhallgatott.
• Most visszamehettek az �ccseitekhez. –

• Kagome gondolkoztam… - kezdte Sango �s cs�ndben fel�lt �ccse mell�l – Nem �ri meg… Te ugye ki tudod szedni a szil�nkot a fi�kb�l? –
• Ki, de Kohakunak ett�l az �lete f�gg. –
• Sout�nak nem lesz semmi baja? –
• Nem, hiszen � �l� ember, de Kohaku… -
• Vedd ki bel�l�k! –
• Sango, az �cs�d meg fog halni! –
• Figyelj, mit gondolsz mikor lesz ennek v�ge? �s ha legk�zelebb azt parancsolja, �ld meg Inuyash�t, vagy �n Mirokut? Mit fogsz tenni? –
• Sango… �n… sajn�lom. – mondta azzal k�zelebb l�pett.

Kecses mozdulattal f�lemelte kez�t �s… -

• V�rj m�g egy kicsit… - intette le szellemirt�.

K�zelebb hajol Kohakuhoz �s �t�lelte, szem�be k�nnyek sz�ktek �s alig kapott leveg�t.

• Bocs�ss meg… de ez a helyes… - suttogta, majd arr�bb tolta.

Kagome szomor�an n�zett r�, majd kit�rta kezeit. Nagy feh�r f�ny csapott ki a l�nyb�l, ami �tterjedt a k�t gyerekre. Nem sokkal k�s�bb m�r ott �llt kez�ben a k�t �kk�szil�nkkal. Kohaku porr� lett, hiszen m�r r�g�ta meghalt. A m�sik kicsi m�g mindig az igazak �lm�t aludta �s szorosan mag�hoz �lelte Sippout.

• Sango j�l vagy? – t�rdelt le a l�ny mell�.
• Igen, ez volt az egyetlen ki�t… Most pedig menn�nk kell Inuysh��k�rt. –
• Tudom, merre vannak… - mondta Kagome, felkapta �j�t, �s �bresztgetni kezdte �ccs�t – Souta, Souta �bredj. –
• M�g kor�n van… -
• Souta kelj fel, menn�nk kell. –
• De h�t hova? –
• Gyere, �s ne k�rdez�sk�dj! – fogta meg kez�t �s h�zta maga ut�n.

�gy szaladtak v�gig az eg�sz palot�n, majd le a l�pcs�n, be a t�ml�cbe. Sango megkereste a kulcsokat �s m�r ott is voltak t�rsaik mellett.

Inuyasha �s Takotu ijedten n�zett fel �s nem �rtettem mit keresnek itt mindannyian. A szerzetes az igazak �lm�t aludta �s n�ha felhorkantott.

• Lenn�l a gyermekeim anyja? – vagy – Sango �n olyan boldog vagyok… - ebbe a l�ny bele is pirult, majd egy pofonnal fel�bresztette. – Mi? Hol vagyok? – hebegte – Sango… - fogta meg a l�ny fenek�t, mire m�g egy pofont kapott – Fenn vagyok… -
• Azt vettem �szre. – m�rgel�d�tt a szellemirt�, majd az � l�ncait is kinyitotta.
• Hogyan ker�lt�k ide? Ha Naraku megtudja a fi�knak annyi! – d�rzs�lte kez�t a hanyou.
• Nem… M�r nem. Kagome kivette bel�l�k a szil�nkot… - szomorodott el a Taiya.
• De hisz akkor Kohaku… -
• Igen meghalt… de musz�j volt… Ezt most hagyjuk. Hol a Tetsusaiga? –
• Na mit gondolsz… -
• Narakun�l? –
• Eltal�ltad. Merre van? –
• Gyertek ut�nam! – szaladt el Kagome �s a t�bbiek k�vett�k.

• M�r v�rtalak titeket… - h�zta ravasz mosolyra a sz�j�t.
• Naraku… - morgott Inuyasha �s nekit�madt.

Az ellens�g kiker�lte �s �gy a h�ts� udvarban landolt. Ott m�r egy rakat szellem v�rt r� �l�n Kagur�val �s Kann�val. A t�bbiek mind, Inuyasha ut�n szaladtak �s seg�tetek neki.

• Hova ilyen siet�sen cimbora? – kocogtatta meg Naraku v�ll�t a k�bor l�lek – Ennyi �v ut�n �s nem is �r�lsz, hogy l�thatsz? –
• Cimbora? R�gen volt m�r… -
• Lehet, nekem csak egy valami kell, azt�n mehetsz. –
• �s mi lenne neked ennyire fontos Takotu? –
• A kard, add oda Inuyasha szent kardj�t. –
• Gondolod, hogy �tadom neked, azt�n elmenek�l�k, mikor nyer�sre �llok? –
• Valahogy �gy. Utols�kb�l lesznek az els�k �s ez ford�tva is igaz. –
• Majd megl�tjuk. – vigyorgott �s nekit�madt.

Sok�ig harcoltak, egym�st k�vett�k az egyre er�sebb csap�sok. Naraku kez�ben a Tetsusaig�val, ami ugyan nem v�ltozott �t, de mivel f�lv�r volt nem tasz�totta el. Hirtelen fordult egyet �s Takotu v�ll�ba d�fte, majd m�r pontosabban c�lozva a sz�v�t is eltal�lta.

• �s mire ment�l vele? �n m�r halott vagyok. – ny�gte �s Naraku meglepetts�g�t kihaszn�lva, elvette a kardot, majd egyb�l tov�bb is dobta Inuyash�nak.

Az b�lintott, valami k�sz�n�m f�l�t, �s a sz�lbord�val egy pillanat alatt leter�tette az �sszes szellemet.

• Kagura! Kanna! – ki�ltott fel Naraku �s m�r el is t�nt.

A kast�ly is semmiv� lett.

• Csak ill�zi� volt… - szor�totta �k�lbe kez�t Sango �s bar�tn�je t�mogat�s�val le�lt egy ki�ll� szikl�ra.
• A gy�va, megint elmenek�lt! – tette el apja kardj�t Inuyasha, �s felh�zott orral � is le�lt.
• Takotu megs�r�lt�l! – rohant oda a fi�hoz Kagome.
• Semmis�g ez egy d�mon teste, p�r nap eltelik �s m�r nyoma sem marad… - vonszolta oda mag�t a t�bbiekhez.

Kagome mindenkit ell�tott. Kitiszt�totta, �s bek�t�zte bar�tai sebeit. Majd mikor m�r reggeledett tov�bb �lltak. Sout�t hazavitt�k Mrs. Higurashi m�r nagyon agg�dott. Kagome is visszat�rt h�rom napon bel�l �s ism�t �tra keltek.

Miroku m�g mindig sorra kapta a pofonokat. Takotu �lvezette cukkolta Kagom�t, akiben k�nnyen felment a pumpa. Inuyasha sokkal kedvesebben b�nt a r�kad�monnal �s �gy mentek tov�bb keresve Naraku kast�ly�t.

Remcsizem teccccett J

Ha folytassam, �rjatok (ha ne folytassam, akkor is kritik�t) mail c�memre: haszina@freemail.hu